Előző írásomban említettem már, hogy Abádszalókon sokunk örömére számtalan ponton meg kell állni, mert szinte mindenről van valami mondanivaló.
A csipkeverők házától utunkat a város központja felé folytatjuk, de alig haladtunk két-háromszáz métert már is ott állunk a város szép autóbusz állomása előtt.
Első pillantásra megkedveli az erre járó, utazó vendég a jól formatervezett állomást. Jó, ha tudjuk, hogy az ország szinte valamennyi nagyvárosából közvetlenül, vagy átszállással el lehet jutni autóbusszal Abádszalókra.
Az autóbusz állomás előtti kis téren láthatjuk Kossuth Lajos mellszobrát.
2010. március 15-én, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján avatták fel Kossuth Lajos (1802-1894) államfő szobrát az autóbuszpályaudvar (Deák Ferenc utca) előtt kialakított kisebb téren. A mellszobor Györfi Sándor szobrászművész alkotása, amely az ifjú, lázadó Kossuth Lajost ábrázolja.
Szinte csak hátat kell fordítani az autóbuszpályaudvarnak, és máris egy újabb emlékmű előtt állunk.
Mostanra már a hadtörténeti kutatások is igazolták azt az eddig csak inkább településünkön ismert tényt, hogy a XX. század első nagy háborújának az első áldozata abádszalóki volt. Név szerint Kovács Pál közlegény.
Az emlékmű szoboralakjának a rendkívülisége az, hogy a zászlót tartó honvéd arcát a szobrász Kovács Pál fényképéről mintázta. Az emlékmű 1926-ban díszes kerítést kapott. A szoborlábazatán elhelyezett táblákon 202 hősi halott neve szerepel.
Az emlékmű szoboralakjának a rendkívülisége az, hogy a zászlót tartó honvéd arcát a szobrász Kovács Pál fényképéről mintázta. Az emlékmű 1926-ban díszes kerítést kapott. A szoborlábazatán elhelyezett táblákon 202 hősi halott neve szerepel.
Korábbi források a szobor alkotójának vitéz Kemény Simon akkori abádszalóki rajztanárt jelölik meg. Jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy az emlékmű kerítésének a tervezését és a kivitelezés felügyeletét valóban ő végezte, de szobrászi munkásságának semmiféle bizonyítéka nem került eddig elő.
Az első világháborús emlékmű mellett/mögött van az általános iskola, melynek homlokzatán Birizdó Gabriella szobrászművész "A tudás fénylő fragmentumai" című muráliáját avatták Abádszalók főterén 2009. szeptember 26-án, a Város Napján.
A 11 négyzetméteres falfelületet finom szürke árnyalatokkal festett fa-árnyék motívumok borítják. A karcsú, téglalap alakú kompozíció felső harmadában egy márványból, gránitból, ólomüvegből készült "varázsszem" uralja a teret. Pompás áradatként ontja magából a tudás fragmentumait, melyeket a fal előtt lebegő, néhol arany borítású, féldrágakővel beszórt gránit- és márványcsiszolatok jelenítenek meg.
A tiszta formavilágú mű nappali látványa - miközben az állandóság és a tünékenység közötti drámai feszülést hangsúlyozza - meditatív szellemiséget áraszt.
A 11 négyzetméteres falfelületet finom szürke árnyalatokkal festett fa-árnyék motívumok borítják. A karcsú, téglalap alakú kompozíció felső harmadában egy márványból, gránitból, ólomüvegből készült "varázsszem" uralja a teret. Pompás áradatként ontja magából a tudás fragmentumait, melyeket a fal előtt lebegő, néhol arany borítású, féldrágakővel beszórt gránit- és márványcsiszolatok jelenítenek meg.
A tiszta formavilágú mű nappali látványa - miközben az állandóság és a tünékenység közötti drámai feszülést hangsúlyozza - meditatív szellemiséget áraszt.
A sötétedés kiszámított határára szervezett avató ünnepség csúcspontja volt a mű fénybe boruló átváltozása; Megyeri László látványtervező mérnök munkája. Az éjszakai látvány meglepő: a "varázsszem" puha homogén fénybe vonva, a védelmező figyelem, a tudás szimbólumaként sugárzik, az alatta anyagtalanná váló fragmentumok helyén lüktető csillagkép ragyog, bolygók lebegnek.
Tudásunk, világképünk nagy részét az univerzumunk megfigyeléséből nyerjük. Amikor felnézünk a felettünk levő égboltra, a létezésünket kutatjuk. S bár a csillagok iránt érdeklődő azonnal találhat ismerős alakzatokat a fények elrendezésében, mégsem az égbolt egyik szegmensét látjuk, hanem - ami a művészet lényege - szintézisét mindannak, amit szabad szemmel és sok más eszközzel (pl. rádió és infravörös műszerekkel) megfigyelhetünk az univerzumban. A Hubble űrtávcső felvételei csakúgy, mint a csillagos égbolt látványa intellektuális ihletet adtak a művésznek.
A fényfátyolon át letekintő csodás "szem" titokzatos pillantása testesíti meg a tudomány nagy és végső kérdését: mi a kezdet - a teremtés - , és mi az értelme a létezésünknek. Hisz végső soron a csillagászat is, a művészet is: filozófia.
Tudásunk, világképünk nagy részét az univerzumunk megfigyeléséből nyerjük. Amikor felnézünk a felettünk levő égboltra, a létezésünket kutatjuk. S bár a csillagok iránt érdeklődő azonnal találhat ismerős alakzatokat a fények elrendezésében, mégsem az égbolt egyik szegmensét látjuk, hanem - ami a művészet lényege - szintézisét mindannak, amit szabad szemmel és sok más eszközzel (pl. rádió és infravörös műszerekkel) megfigyelhetünk az univerzumban. A Hubble űrtávcső felvételei csakúgy, mint a csillagos égbolt látványa intellektuális ihletet adtak a művésznek.
A fényfátyolon át letekintő csodás "szem" titokzatos pillantása testesíti meg a tudomány nagy és végső kérdését: mi a kezdet - a teremtés - , és mi az értelme a létezésünknek. Hisz végső soron a csillagászat is, a művészet is: filozófia.
Egyik ámulatból a másikba esünk itt a városközpontban. Az iskola épületével szemben találhatjuk a Városházát. A Hivatal előtti parkban találhatjuk DR. Laki Kálmán szobrát. A világhírű tudós, biokémikus 1909-ben született Szolnokon. Alig hároméves, amikor Abádszalókra költöznek, és ez a magyarázata annak, hogy világra eszmélésének helyeként önéletrajzi írásaiban és szóbeli visszaemlékezéseiben is településünket nevezte meg.
A műalkotás Györfi Sándor remeke. A Magyar Örökség-díjas művész a 90 centiméteres bronzszobrot 140 centiméteres csiszolt andezit alapra helyezte.
A kompozícióban a gránit elemek száma tizenhárom, amely a Laki-felfedezés faktorára utal. A szoborban egy nagy tudós szellemi hagyatéka, és egy rendkívüli tehetséggel megáldott művész lelke méltó alkotásban találkozott.
A műalkotás Györfi Sándor remeke. A Magyar Örökség-díjas művész a 90 centiméteres bronzszobrot 140 centiméteres csiszolt andezit alapra helyezte.
A kompozícióban a gránit elemek száma tizenhárom, amely a Laki-felfedezés faktorára utal. A szoborban egy nagy tudós szellemi hagyatéka, és egy rendkívüli tehetséggel megáldott művész lelke méltó alkotásban találkozott.
Az impozáns emlékmű Györfi Sándor (Munkácsy-, Mednyánszky-, Szervátusz- és Magyar Örökség-díjas) szobrászművész alkotása. A 4 métermagas emlékmű gránát által letarolt oszlopcsoportot ábrázol, amelynek legmagasabbikára az Abád-nemzettség címermadara emeli vissza a történelmi folytonosságot szimbolizáló oszlopfőt. A csonka oszlopmaradványokon lefolyó "vér" tartalmazza az áldozatok neveit abc-sorrendben, minden megkülönböztetés (cím, rang) nélkül: fronton elesett katonákét, gyalázatosan elhurcolt zsidókét és polgári áldozatokét.
Az alkotás bazaltból készült alapzaton áll. Az oszlopokat a művész süttői mészkőből készítette. Az emlékmű gyönyörű turulmadara, a fém oszlopfő és az áldozatok neveit megörökítő dokumentum bronzból készült.
Az alkotás bazaltból készült alapzaton áll. Az oszlopokat a művész süttői mészkőből készítette. Az emlékmű gyönyörű turulmadara, a fém oszlopfő és az áldozatok neveit megörökítő dokumentum bronzból készült.
A központból csak néhány métert kel sétálva megtenni, hogy eljussunk a városi könyvtárhoz, ahol egy újabb szobrot fedezhetünk fel.
A kiváló író, újságíró, irodalomkritikus, műfordító, a magyar holokauszt-irodalom megteremtője és Európa jelentőségű Wallenber-kutató Abádszalókon született 1931-ben.
Városunk őszinte hálával tiszteleg Ember Mária emléke előtt, hiszen kiemelkedő munkásságának köszönhetően Abádszalók neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe. Ugyancsak páratlan hagyatéknak vagyunk birtokában, mert írónőnk abádszalókiként 2001-ben bekövetkezett haláláig azokból a pozitív emberi tulajdonságokból adott példát, melyek hiányától szenved a világ.
Városunk őszinte hálával tiszteleg Ember Mária emléke előtt, hiszen kiemelkedő munkásságának köszönhetően Abádszalók neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe. Ugyancsak páratlan hagyatéknak vagyunk birtokában, mert írónőnk abádszalókiként 2001-ben bekövetkezett haláláig azokból a pozitív emberi tulajdonságokból adott példát, melyek hiányától szenved a világ.
Ugyanis Ő emelkedett lélekkel, termékeny szorgalommal, a mások irányába megnyilvánuló végtelen megértéssel szolgálta a szülőföld szeretetének ügyét.
Abádszalók képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel és az írónő mellszobrának felavatásával fejezte ki háláját. Ugyanekkor vette fel könyvtárunk Ember Mária nevét.
A mellszobor Györfi Sándor Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotása. A 150 centiméteres talapzat süttői mészkőből készült. A 120 centiméteres alakot bronzból mintázta a művész. A kompozíció kifejező erejét rendkívülivé teszi a könyvek fölé emelkedő írónő jellemzően derűt árasztó egyénisége.
Abádszalók képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel és az írónő mellszobrának felavatásával fejezte ki háláját. Ugyanekkor vette fel könyvtárunk Ember Mária nevét.
A mellszobor Györfi Sándor Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotása. A 150 centiméteres talapzat süttői mészkőből készült. A 120 centiméteres alakot bronzból mintázta a művész. A kompozíció kifejező erejét rendkívülivé teszi a könyvek fölé emelkedő írónő jellemzően derűt árasztó egyénisége.
Kettő perc kényelmes sétával vissza az Önkormányzat felé eljutunk a Római Katolikus templomhoz, de előtte féluton egy érdekes szoborral találkozunk.
Az emlékmű Tiszaabád és Tiszaszalók 1896-os egyesítésének emlékére készült, mely egy élére állított csipeszt ábrázol.
A mű két szára a két, egykor külön álló faluból, Tiszaabádból és Tiszaszsalókból egyesített város egységét hívatott kifejezni, amely - ahogy a régi csipesz is korábbam - fából, acélrugóval, barnára festve készült.
Az acélrugó pedig az embereket jelképezi, akik összetartják a két részt.
A mű két szára a két, egykor külön álló faluból, Tiszaabádból és Tiszaszsalókból egyesített város egységét hívatott kifejezni, amely - ahogy a régi csipesz is korábbam - fából, acélrugóval, barnára festve készült.
Az acélrugó pedig az embereket jelképezi, akik összetartják a két részt.
Római Katolikus templom
A falak részint kőből épültek, nagyrészt téglából. Egyhajós szentéllyel és kórussal ellátott. A főoltár a templommal egyidős, fából készült, fölötte olajfestményen látható a Szent Kereszt, mint e templom titulusa. A mellékoltár fából készült, fölötte Szűz Máriát ábrázoló olajfestmény. A szószék fából készült, a templommal egyidőben. Az orgona 12 regiszteres, csőrendszerű pneumatikus Augster gyárban készült. A templom külső renoválása 1984-ben történt. Belül 1960-ban Király Sándor festette ki.1773 augusztus 22-én tették le a templom alapkövét.1774-ben szentelték fel.Oltárképeit Kovács Mihály festette.
Református templom
Az egyhajós, keleti részén poligonális záródású templom, korábbi fatemplom helyén épült 1789-ben. 1887 - ben felújították. Berendezése copfstílusban épültek és műemlékvédelem alatt áll. Ülőhelyek száma 320 fő. Állóhelyek száma 100 fő. Jelentős külső felújítás történt (1998-200) között. Belső felújítás 2001-2002-ben történt. Ekkor javításra került a kazettás mennyezet és a padozat. Tetszetős hidegburkolatot kapott a közlekedő, és megtörtént a fűtés kiépítése is. 2003-ban az orgona átépítése történt meg. A kiváló hangminőségű digitális orgona alkalmas hangversenyek tartására. Ezek a felújítások állami támogatásból valósultak meg. Egyéni adományként a faragott csillárok (erdélyi fafaragók munkája) és az Úrasztali terítők. 3 harangja van a templomnak.
Sok mindent láttunk már Abádszalókon és még mindég van mit megnéznünk.
Városnéző sétánkat hamarosan folytatjuk!
Forrás: Saját, TOURINFORM Abádszalók facebook oldala, Sáfár Lászlóné: JNSZ Levéltár Évkönyve 1999. 371.p.
